1863 az irodalomban

Az 1863. év az irodalomban.

Események

  • Iașiban megalakul a Junimea nevű román irodalmi társaság, mely a 19. század utolsó harmadában Románia legbefolyásosabb intellektuális és politikai mozgalma volt

Megjelent új művek

  • George Eliot történelmi regénye: Romola
  • Eugène Fromentin francia festő és író egyetlen regénye: Dominique
  • Théophile Gautier regénye, Le Capitaine Fracasse (Fracasse kapitány), „amely a XVII. századi vándorkomédiások életét festi, mulatságosan.”[1]
  • Nyikolaj Gavrilovics Csernisevszkij orosz író és kritikus börtönben írt regénye: Mit tegyünk? (Sto gyelaty?), a Szovremennyik című folyóiratban jelenik meg
  • Lev Tolsztoj regénye: Kozákok (Казаки)
  • Ernest Renan francia filológus, író, történész: Jézus élete (Vie de Jésus); a nyolckötetes Histoire des origines du christianisme (A kereszténység eredetének története, 1863–1883) első kötete

Költészet

Justh Zsigmond
Konsztandínosz Kaváfisz
Kaarle Krohn
Gárdonyi Géza
Herczeg Ferenc

Dráma

Magyar nyelven

  • Megjelenik Arany János balladája: A walesi bárdok
  • Jókai Mór regénye: Az új földesúr (három kötet; először a Pesti Napló 1862. évfolyamában jelenik meg)
  • Vadrózsák, székely népköltési gyűjtemény I. kötet (Kolozsvár), szerkesztője Kriza János néprajzkutató, költő, műfordító, unitárius püspök
  • Szigligeti Ede színművei nyomtatásban:
    • Béldi Pál, szomorújáték öt felvonásban
    • A mama, vígjáték három felvonásban (a Nemzeti Színház már 1857-től játszotta)
    • Fenn az ernyő, nincsen kas, vígjáték három felvonásban (a Nemzeti Színház már 1858-tól játszotta)
    • A lelenc, népies színmű négy felvonásban (bemutató, a Nemzeti Színház jutalmával kitüntetett pályamű); megjelent 1879-ben
  • Molière vígjátékai Kazinczy Gábor fordításában (két kötet: Tartuffe, Fösvény, Dandin György.)[2] Ezzel elkezdődik a Kisfaludy Társaság kiadásában a Molière-darabok magyar fordításainak közreadása (1863–1883). Szász Károly később hat vígjátékot fordít magyarra

Születések

  • február 16. – Justh Zsigmond magyar író († 1894)
  • március 12. – Gabriele D’Annunzio olasz költő, író, drámaíró, a dekadens irányzat fő képviselője az olasz irodalomban († 1938)
  • április 29. – Konsztandínosz Kaváfisz görög költő († 1933)
  • május 10. – Kaarle Leopold Krohn finn folklorista, filológus, finnugrista, költő († 1933)
  • június 10. – Louis Couperus holland költő, író († 1923)
  • augusztus 3. – Gárdonyi Géza író, költő, drámaíró († 1922)
  • szeptember 22. – Herczeg Ferenc író, színműíró, lapszerkesztő († 1954)
  • július 23. – Bródy Sándor író, drámaíró († 1924)

Halálozások

Jegyzetek

  1. Dobossy László: „A francia irodalom története” (Gondolat Kiadó, Budapest, 1963, II./159. o.)
  2. Pintér Jenő: A magyar irodalom története: tudományos rendszerezés Budapest, 1930–1941; 6. kötet. Bevezetés / Irodalmi társaságok (CD-ROM: Arcanum Kiadó)
Sablon:IrodalomÉvek 19
  • m
  • v
  • sz
Évek az irodalomban (19. század)
1801 · 1802 · 1803 · 1804 · 1805 · 1806 · 1807 · 1808 · 1809 · 1810 · 1811 · 1812 · 1813 · 1814 · 1815 · 1816 · 1817 · 1818 · 1819 · 1820 · 1821 · 1822 · 1823 · 1824 · 1825 · 1826 · 1827 · 1828 · 1829 · 1830 · 1831 · 1832 · 1833 · 1834 · 1835 · 1836 · 1837 · 1838 · 1839 · 1840 · 1841 · 1842 · 1843 · 1844 · 1845 · 1846 · 1847 · 1848 · 1849 · 1850 · 1851 · 1852 · 1853 · 1854 · 1855 · 1856 · 1857 · 1858 · 1859 · 1860 · 1861 · 1862 · 1863 · 1864 · 1865 · 1866 · 1867 · 1868 · 1869 · 1870 · 1871 · 1872 · 1873 · 1874 · 1875 · 1876 · 1877 · 1878 · 1879 · 1880 · 1881 · 1882 · 1883 · 1884 · 1885 · 1886 · 1887 · 1888 · 1889 · 1890 · 1891 · 1892 · 1893 · 1894 · 1895 · 1896 · 1897 · 1898 · 1899 · 1900