1936-os sakkolimpia

3. nemhivatalos sakkolimpia (1936) (3rd unofficial Chess Olympiad)
Adatok
Rendező	Németország
Dátum	augusztus 17. – szeptember 1.
Csapatok	21 csapat 208 versenyző
Helyszínek	Schloss Nymphenburg (München rendező városban)
Honlap	OlimpBase honlap
Címvédő	Amerikai Egyesült Államok
Győztes	Magyarország
← 1935: Varsó 1937: Stockholm →

A 3. nemhivatalos sakkolimpiát 1936. augusztus 17. és szeptember 1. között Németországban, Münchenben, a nymphenburgi kastélyban rendezték meg, az ugyanebben az időben zajló XI. nyári olimpiai játékokkal együtt, annak kísérő rendezvényeként. A rendezvény egybeesett a Müncheni Sakk-klub centenáriumi ünnepségével is.

A Német Sakkszövetség antiszemita megnyilvánulásai, valamint amiatt, hogy felkérték a Nemzetközi Sakkszövetséget, hogy a zsidó és fekete bőrű játékosok részvételét ne engedélyezzék, a FIDE levette hivatalos rendezvényei közül, és a tagországok saját belátására bízta, hogy részt vesznek-e a versenyen.^[1] Az eredetileg hivatalosnak meghirdetett sakkolimpia ezért lett nemhivatalos.

A résztvevők

A verseny körüli viták, valamint a német belpolitikai fejlemények miatt több ország nem kívánt részt venni az olimpián. Így távol maradt a címvédő Amerikai Egyesült Államok, valamint Anglia csapata is. Több ország válogatottjából kimaradtak erős, zsidó származású sakkozók, például a lengyel csapatból Tartakower, de sok ország nem vette figyelembe a rendezők kérését. Erősen „zsidó” csapattal indult például a két favorit: Magyarország (a Steiner testvérek, Szabó László, Gereben) és Lengyelország válogatottja is (Frydman, Najdorf, Friedman, Kremer, Pogorieły), amelyek a versenyen annak rendje és módja szerint meg is verték a „felsőbbrendű” német csapatot. Rajtuk kívül is még több más ország csapatában szerepeltek zsidó származású versenyzők. Ezen a versenyen tette le névjegyét az észt válogatottban a 20 éves Paul Keres, aki az 1. táblán 20 mérkőzéséből 15,5 pontot szerzett.

A több visszalépő ország ellenére az addigi legnépesebb mezőny gyűlt össze. A versenyre 21 csapat nevezett, 208 versenyzővel, és 1680 játszmára került sor. A korábbiaktól eltérően (és erre később sem került sor) a csapatokban egyidejűleg 8 fő játszott, és 2 tartalékot is nevezhettek. A játékosok között erősorrendet kellett megadni, és a 10 játékosból bárkik játszottak, azok szigorúan az előre megadott erősorrendben ülhettek csak le a táblákhoz.

A verseny lefolyása

A versenyt a csapatok között körmérkőzéses formában rendezték. A csapat eredményét az egyes versenyzők által megszerzett pontok alapján számolták. Holtverseny esetén vették csak figyelembe a csapateredményeket, ahol a csapatgyőzelem 2 pontot, a döntetlen 1 pontot ért. A játszmákban fejenként 2 óra állt rendelkezésre az első 40 lépés megtételéhez, majd 20 lépésenként további 1 óra.

A versenyt a már 67 éves Maróczy Géza vezetésével játszó magyar csapat biztosan, minden ellenfelét legyőzve nyerte. A csapat jól ötvözte a már több olimpiai bajnoki címmel rendelkező rutinos játékosokat (Steiner Lajos és Endre, Havasi Kornél, Vajda Árpád), valamint a feltörekvő fiatalokat (Szabó László, Barcza Gedeon, Gereben Ernő). A magyar válogatott csapatban először játszott a korábbi román olimpiai csapattag Balogh János.

A verseny végeredménye

H.	Ország	1	2	3	4	5	6	7	8	9	10	11	12	13	14	15	16	17	18	19	20	21	BP	+	=	-
1	Magyarország	●	5	4½	5	5½	5½	4½	4½	5½	5	5	6½	5½	5½	4½	6½	6	5	6½	7	7½	110½	20	0	0
2	Lengyelország	3	●	4½	4½	5	3½	4	5½	5	4½	7	5½	6	6	3½	6½	5½	6½	6½	7½	8	108	16	1	3
3	Németország	3½	3½	●	4	4	6½	5½	4½	5	6	4½	4½	5½	4½	6½	6½	7	6	5½	7	6½	106½	16	2	2
4	Jugoszlávia	3	3½	4	●	3	6	4½	5½	5½	4	4½	5½	5½	6½	4	6	7	5	7½	7	7	104½	14	3	3
5	Csehszlovákia	2½	3	4	5	●	2½	7	4	5	4	4	6	6½	6	6½	5	6	6½	6	6½	8	104	13	4	3
6	Lettország	2½	4½	1½	2	5½	●	3½	4½	5	6	4	5	6½	7	6½	5½	5½	4	5½	5	7	96½	14	2	4
7	Ausztria	3½	4	2½	3½	1½	4½	●	4½	5	4	5½	4	5½	4½	5½	7	5½	7	5½	6½	6	95	13	3	4
8	Svédország	3½	2½	3½	2½	4	3½	3½	●	5½	4½	4	4	5	6½	4½	6	5½	6½	6	6½	6½	94	11	3	6
9	Dánia	2½	3	3	2½	3	3	3	2½	●	4½	6½	7	5½	4½	5	5	5½	7	5	6½	7	91½	12	0	8
10	Észtország	3	3½	2	4	4	2	4	3½	3½	●	3½	4	5½	4½	6½	6½	6	6	6½	5½	6	90	9	4	7
11	Litvánia	3	1	3½	3½	4	4	2½	4	1½	4½	●	3½	3	4	4½	5½	3	6	4½	5½	6½	77½	7	4	9
12	Finnország	1½	2½	3	2½	2	3	4	4	1	4	4½	●	3½	4	4	4	5½	4½	5½	6	5½	75	6	6	8
13	Hollandia	2½	2	2½	2½	1½	1½	2½	3	2½	2½	5	4½	●	5	5½	4½	5	4½	4½	5	5	71½	10	0	10
14	Románia	2½	2	3½	1½	2	1	3½	1½	3½	3½	4	4	3	●	5½	3½	4	4	4½	6	5	68	4	4	12
15	Norvégia	3½	4½	1½	4	1½	1½	2½	3½	3	1½	3½	4	2½	2½	●	3½	3½	3½	2½	7	5	64½	3	2	15
16	Brazília	1½	1½	1½	2	3	2½	1	2	3	1½	2	4	3½	4	4	●	4	5½	5	6	4	63	5	3	12
17	Svájc	2	2½	1	1	2	2½	2½	2½	2½	2	5	2½	3	4	4½	4	●	5	3	5	5	61½	5	2	13
18	Olaszország	3	1½	2	3	1½	4	1	1½	1	2	2	3½	3½	4	4½	2½	3	●	6	4	5½	59	3	3	14
19	Izland	1½	1½	2½	½	2	2½	2½	2	3	1½	3½	2½	3½	3½	5½	3	5	2	●	4½	5	57½	4	0	16
20	Franciaország	1	½	1	1	1½	3	1½	1½	1½	2½	2½	2	3	2	1	2	3	4	3½	●	5½	43½	1	1	18
21	Bulgária	½	0	1½	1	0	1	2	1½	1	2	1½	2½	3	3	3	4	3	2½	3	2½	●	38½	0	1	19

A magyar versenyzők eredményei

Forduló	Ellenfél	Maróczy Géza		Steiner Lajos		Steiner Endre		Havasi Kornél		Szabó László		Barcza Gedeon		Vajda Árpád		Gereben Ernő		Balogh János		Kóródy Keresztély Imre		Pont
1	Észtország[2]			0		1		½		1		0		1		½		1				5
2	Brazília			1		1		½		1		½		½		1		1				6½
3	Finnország	½		1		1				1		1		½		1				½		6½
5[3]	Olaszország			1		1		½		1		½				0		½		½		5
6	Románia	0		1		0		1		1		1		1		½						5½
7	Csehszlovákia	½		½		0		1		1		½		1		1						5½
8	Svájc	½		1				½		½				½		1		1		1		6
9	Lengyelország			1		½		½		1		½				½		½		½		5
10	Németország	½		½		0		½		1		½				½		1				4½
11	Lettország			½		0				1		1		1		0		1		1		5½
12	Izland	1		1				½		1		1		½				½		1		6½
13	Litvánia	½		½		1				½		0		½		1				1		5
14	Dánia			1		1		½		1		1				½		½		0		5½
15	Ausztria[4]	½		0		1		½		½		½		½		1						4½
16	Hollandia			1		1		1		½				½		½		½		½		5½
17	Franciaország			1		1		1				½		1		1		½		1		7
18	Jugoszlávia[5]	½		1		1		½		½				½		½				½		5
19	Svédország	½		½		0				1		1		½		1		0				4½
20	Bulgária	1		1		1		½		1		1				1				1		7½
21	Norvégia			1		0		½		1				½		½		½		½		4½
Szerzett pontszám (Játszmák száma)		6 (11)		15½ (20)		11½ (18)		10 (16)		16½ (19)		10½ (16)		10 (15)		13 (19)		8½ (13)		9 (13)

Az egyéni legjobb pontszerzők

Táblánként értékelték a legjobb százalékos eredményt elért játékosokat. A összes táblát figyelembe véve a mezőnyben a legjobb eredményt a magyar Szabó László érte el az 5. táblán 86,8%-os eredményével. Steiner Lajos 2. táblán elért 77,5%-os eredménye tábláján a 2. legjobb volt, míg az 1. tartalékok között Balogh János 65,4%-os eredménye a 3. legjobb volt.

1. tábla

	Versenyző	Pont	Játszma	%
	Paul Keres ( Észtország)	15,5	20	77,5
	Vasja Pirc ( Jugoszlávia)	12,0	17	70,6
	Gideon Stahlberg ( Svédország)	11,5	17	67,7

2. tábla

	Versenyző	Pont	Játszma	%
	Miguel Najdorf ( Lengyelország)	16,0	20	80,0
	Steiner Lajos ( Magyarország)	12,0	17	70,6
	Albert Becker ( Ausztria)	11,5	17	67,7

3. tábla

	Versenyző	Pont	Játszma	%
	Bjørn Nielsen ( Dánia)	11,5	15	76,7
	Movsas Feigin ( Lettország)	14,5	19	76,3
	Emil Zinner ( Csehszlovákia)	14,5	20	72,5

4. tábla

	Versenyző	Pont	Játszma	%
	Karel Hromádka ( Csehszlovákia)	14,0	20	70,0
	Markas Luckis ( Litvánia)	13,5	20	67,5
	Gosta Danielsson ( Svédország)	13,5	20	67,5

5. tábla

	Versenyző	Pont	Játszma	%
	Szabó László ( Magyarország)	16,5	19	86,8
	Henryk Friedmann ( Lengyelország)	15,5	20	77,5
	Ludwig Relltab ( Németország)	12,0	17	70,6

6. tábla

	Versenyző	Pont	Játszma	%
	Borislav Kostić ( Jugoszlávia)	16,0	19	84,2
	Leon Kremer ( Lengyelország)	15,0	20	75,0
	Feliks Villard ( Észtország)	13,0	19	68,4

7. tábla

	Versenyző	Pont	Játszma	%
	Ludwig Rödl ( Németország)	14,0	20	70,0
	Alfred Christensen ( Dánia)	13,0	19	68,4
	Henryk Pogoriely ( Lengyelország)	13,5	20	67,5

8. tábla

	Versenyző	Pont	Játszma	%
	Wolfgang Weil ( Ausztria)	12,5	17	73,5
	Herbert Heinicke ( Németország)	13,0	18	72,2
	Karlis Ozols ( Lettország)	10,5	15	70,0

9. játékos (első tartalék)

	Versenyző	Pont	Játszma	%
	František Zíta ( Csehszlovákia)	7,5	11	68,2
	Wilhelm Ernst ( Németország)	9,5	14	67,9
	Balogh János ( Magyarország)	8,5	13	65,4

10. játékos (2. tartalék)

	Versenyző	Pont	Játszma	%
	Ozren Nedeljković ( Jugoszlávia)	8,0	10	80,0
	Paul Michel ( Németország)	9,5	12	79,2
	Bertil Sundberg ( Svédország)	10,5	15	70,0

Jegyzetek

Források

• OlimpBase
• Edward Winter: The 1936 Munich Chess Olympiad (angolul)
• Stanisław Gawlikowski: Olimpiady szachowe 1924-1974, Wyd. Sport i Turystyka, Warszawa 1978 (lengyelül)
• W. Litmanowicz, J. Giżycki, Szachy od A do Z, Warszawa, Sport i Turystyka, 1986, s. 799 (tom 2) (lengyelül)
• Kurt Richter (Hrsg.): Schach-Olympia München 1936. 2 Bände. De Gruyter, Berlin und Leipzig 1936, 1937 (Reprint: Edition Olms, Zürich 1997. ISBN 3-283-00255-X) (németül)
• Emil Joseph Diemer: Olympische Blitzsiege, Magyar Sakkvilag, Kecskemet 1936 (németül)
• Anthony J. Gillam: Munich Chess ‚Olympiad‘ 1936, Chess Players, 2000 (angolul)
• Michael Negele: „Propaganda auf 64 Feldern. Das Schach-Olympia München 1936“, in: Karl, Nr. 3, 2008, S. 20-26 (németül)
• Mario Tal: Bruderküsse und Freudentränen. Eine Kulturgeschichte der Schach-Olympiaden. PapyRossa Verlag, Köln 2008, S. 91-117. ISBN 978-3-89438-393-0 (németül)
• Frank Große: Die Geschichte der Schacholympiade. Teil 3: Vor dem Zweiten Weltkrieg (1931–1939) (németül)

További információk

• OlimpBase, Tournament Review