Brač

Brač
OrszágHorvátország
Népesség
Teljes népesség14 434 fő (2011)[1]
Terület396 km²
Tengerszint feletti magasság780 m
Legmagasabb pontVidova gora
Időzónaközép-európai idő
Elhelyezkedése
Brač (Horvátország)
Brač
Brač
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 43° 18′ 40″, k. h. 16° 39′ 56″43.311111111111, 16.66555555555643.311111°N 16.665556°EKoordináták: é. sz. 43° 18′ 40″, k. h. 16° 39′ 56″43.311111111111, 16.66555555555643.311111°N 16.665556°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Brač témájú médiaállományokat.
Brač sziget elhelyezkedése az Adrián
Supetar, a sziget fővárosa
Bol
Sumartin
Kavicsos öböl a szigeten
Kikötő
Bol a tenger felől

A Horvátországhoz tartozó Brač (magyarul: Brács,[2] ča horvátul Broc) 396 km² területével az Adriai-tenger harmadik legnagyobb, 778 méter magas Vidova gorájával pedig legmagasabb szigete. Erről a magaslatról tiszta időben az egész dalmát szigetvilágot belátni: elöl a keskeny és hosszúkás Hvar sziget, mögötte pedig határozottan kiemelkedik az Adriából a Vis sziget.

Fekvése

Az Adriai-tengerben, Splittől délre fekvő sziget.

Földrajza

A közel tizenötezer lakosú sziget déli oldala meredek, sok sziklaszirttel szabdaltan érintkezik a tengerrel. Északi oldala viszont enyhén emelkedő a sziget belseje irányába, úgy 6-700 méteres magasságig. Legmagasabb pontja a 778 méter magas Vidova Gora.

Éghajlata

A sziget klímája mediterrán. A téli hőmérséklet 9 °C körül mozog, míg nyáron az átlaghőmérséklet 25 °C.

Történelme

Első lakói az illírek voltak, akik a itt a sziget északi partjának közelében, a mai Skrip helyén emeltek erődítményt. Fő megélhetési forrásuk a szarvasmarha-tenyészet volt.

Később a rómaiak telepedtek meg itt, akik már a sziget kőfejtőjét is használatba vették. A rómaiak után Bizánc vette birtokba, de közben a gótok is feldúlták, majd a salonai menekülők és a neretvánok telepedtek le a szigeten.

1102-ben Könyves Kálmán uralmát ismerte el a sziget, majd a velenceiek és a magyar-horvát királyok váltották egymást egészen a 15. századig. II. András a szigetet a Krk-i Frangepán családnak adományozta.

1420-tól közel négy évszázadon át a velenceiek uralma alatt volt 1797-ig.

Velence bukása után a Habsburg Birodalom foglalta el a szigetet. 1806-ban orosz cári hadak érkeztek a szigetre.

Az oroszok után a Napóleon francia császár birodalmához tartozott a sziget 1814-ig, majd ismét osztrák kézre került. 1823-ban került horvát fennhatóság alá (ennek révén a Magyar Királyság részévé vált). Az Osztrák–Magyar Monarchia világháborús veresége és széthullása nyomán 1918. december 1-jén az újonnan szerveződött állam, a Szerb–horvát–szlovén Királyság, majd Jugoszlávia részévé vált. 1991 óta a függetlenségét kivívott Horvát Köztársasághoz tartozik.

A sziget tengerparti részén az állandó kalóztámadások, valamint a sziget belsejének termékeny földjei miatt a tengerpart közelében hosszú ideig nem is épült település.

Mezőgazdasága, ipara

A sziget belsejében levő medence köves, nehéz munkával megművelt talaján a helyi lakosság mezőgazdasággal foglalkozik. Híres gyümölcstermesztéséről is; (füge, mandula, szentjánoskenyér), valamint boráról: itt készül a híres vugava.

A sziget nagy levendulamezői évente jelentős mennyiségű illóolajat adnak.

Halászata is fejlett, több halkonzervgyár is működik a szigeten.

A sziget mészkövének, és márványbányáinak hírére pedig az Adria palotáin, templomain kívül, mint például a spliti Diocletianus palota, vagy Olaszország sok műemléke, vagy Velence palotái, vagy a washingtoni Fehér Ház is emlékeztetnek.

Települések

A sziget települései:

Híres emberek a szigetről

  • Vladimir Nazor, író (1876-1949)
  • Branislav Dešković, szobrász (1883-1939)
  • Dasen Vrsalović, régész (1928-1981)
  • Ida Stipčić Jakšić, divattervező
  • Žan Jakopač, énekes
  • Ivica Jakšić – Puko művész
Brač sziget panorámaképe a tenger felől

Források

  1. http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
  2. http://www.villa-adriatica.eu/menu/21/linkgyujtemeny

További információk

Commons:Category:Island of Brač
A Wikimédia Commons tartalmaz Brač témájú médiaállományokat.
  • Brač sziget magyar nyelvű oldala
  • Információk Brač szigetről, magyarul, érthetően
  • Brač sziget

Irodalom

  • Bács Gyula: A jugoszláv tengerpart (Panoráma, 1981) ISBN 963-243-220-7
Sablon:Horvátország lakott szigeteinek listája
  • m
  • v
  • sz
Nemzetközi katalógusok
  • VIAF: 125389351
  • GND: 4007906-5
  • SUDOC: 027606015
  • NKCS: ge213355
  • BNF: cb119609895
  • Földrajz Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap