Enhéduanna

A cikk ékírásos karaktereket tartalmaz. Speciális támogatás nélkül az ékjelek helyén négyszög, kérdőjel vagy más értelmetlen jel áll.

Enhéduanna
Született	i. e. 23. század Akkád Birodalom
Elhunyt	i. e. 23. század
Állampolgársága	Akkád Birodalom
Szülei	Taslultum Sarrukín akkád király
Foglalkozása	költő író pap filozófus
Tisztsége	főpap
A Wikimédia Commons tartalmaz Enhéduanna témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Enhéduanna (𒂗𒃶𒌌𒀭𒈾 en-ḫe₂-du₇-an-na, „úrnő, An ékköve” vagy „főpapnő, An ékköve”, körülbelül i. e. 2285–2250) akkád hercegnő, Nanna (Szín) holdisten főpapnője Ur városában, sumer nyelvű himnuszköltő. Gyakran a legkorábbi név szerint ismert költőnek tartják. Cím nélküli, gyakran Inanna-himnuszok, Enhéduanna Inanna-himnuszai vagy Enhéduanna himnuszai néven ismert vallásos költeményei a világirodalom legkorábbi fennmaradt emlékei közé tartoznak.

Enhéduanna a sumer panteon istenei közül Inannát tisztelte a leginkább, és nagy szerepet játszott abban, hogy az akkád Istár és a sumer Inanna alakja egybeolvadt a teológiában és gondolkodásban. Ez nagymértékben hatással volt a sumer vallásra.

Összegyűjtötte és sorozattá rendezve kiadta a mezopotámiai templomok tiszteletére énekelt himnuszokat (Sumer templomhimnuszok), Mezopotámiából ez a filológiai szöveggondozás első ismert példája.

Élete

Az alabástromtányéron, melyen neve fennmaradt, az akkád Sarrukín király leányának nevezik, ami értelmezhető szó szerint és átvitt értelemben is. Amennyiben szó szerint értendő, úgy mutatja, hogy Sarrukín sikeresen nevezte ki családtagjait a befolyásosabb pozíciókba, és ezzel elindította azt a több évszázadon átívelő tradíciót, hogy a király a lányát nevezi ki Nanna főpapnőjévé. Penelope Weadock cikke^[1] ötszáz évnyi főpapnő nevét sorolja fel. Az alabástromtálon Enhéduanna „Nanna zirrujának” nevezi magát, ami Joan Westenholz fordítása szerint azt jelenti, hogy Ningal istennőnek, Nanna feleségének a megtestesülése volt.

Élete vége felé Enhéduanna Inannához fordult segítségért, mint azt leghíresebb himnuszában, a Nin-me-sar-rában leírja. Egy lázadó sumer király, Lugal-An ugyanis elmozdította pozíciójából, ami azt mutatja, a helyiek nem fogadták el Enhéduannát. Annette Zgoll úgy tartja, a sumerok úgy hitték, Enhéduanna himnuszainak hatására Inanna közbelépett; a sumerok kilenc csatát vívtak az akkádok ellen, és a papnő unokaöccse, Narám-Szín akkori király sikeresen egyesítette Sumert és Akkádot. Ezután Enhéduannát visszahelyezték pozíciójába.

Himnuszai

A himnuszok, melyeket Enhéduanna Inannához írt, személyes kapcsolatát fejezik ki az istennővel, így ezek a legkorábbi fennmaradt írások egy ember lelki életéről. Egyben ezek az első irodalmi alkotások, melyek egyes szám első személyben íródtak.

A legterjedelmesebb és a legépebb szövegű a kezdősoráról „Minden erő úrnője” (Nin-me-sar-ra) címen ismert vers. Ebben megnevezi önmagát is, amiben ugyancsak első a sumer irodalomban.

• Nin-me-sar-ra (Inanna dicsőítése), 153 sor, először Hallo és van Dijk fordította le (1968), később Annette Zgoll (1997) németre.
• In-nin sa-gur-ra (nevét az első soráról kapta), 274 sor (töredék), Sjoberg tette közzé 1976-ban 29 töredék alapján.
• In-nin me-hus-a (Inanna és Ebih), először Limet fordította le (1969).
• Templomi himnuszok, szerkesztette Sjoberg és Bergmann (1969): 42 különböző hosszúságú himnusz, templomoknak címezve.
• Nanna-himnusz, szerkesztette Westenholz.

Westenholz egy Enhéduannának írt himnusz töredékét is feldolgozta, amelyet névtelen szerző írt; a papnő apoteózisának bizonyítéka.

A Nin-me-sar-ra

Az első 65 sor az istennő jelzőit sorolja, és Anhoz, a főistenhez hasonlítja. Ezután Enhéduanna egyes szám első személyben elpanaszolja, hogy elüldözték Ur és Uruk városából és templomából, és Nanna közbenjárását kéri. A 122.–135. sorok Inanna isteni tulajdonságait sorolják.

A Nin-me-sar-rát szent írásként tisztelték, és 500 évvel Enhéduanna halála után, a babiloni korszakban az edubbai írnoki iskolában az írnokképzésbe is használták példaszövegként. Zgoll több mint 100 agyagtáblán fennmaradt töredék alapján állította össze fordítását, ami mutatja a szöveg népszerűségét – kevés mezopotámiai irodalmi szöveg maradt fenn ennyi példányban.

Jegyzetek

Források

• Világirodalmi lexikon II. (Cam–E). Főszerk. Király István. Budapest: Akadémiai. 1972. 1116. o.  
• Dalglish, Cass. Humming The Blues: Inspired by Nin-Me-Sar-Ra, Enheduanna's Song to Inanna. Oregon: CALYX Books (2008. június 7.). ISBN 978-0934971928 
• De Shong Meador, Betty (2001). Inanna, Lady of Largest Heart: Poems of the Sumerian High Priestess Enheduanna, University of Texas ISBN 0-292-75242-3
• Hallo, William W. and Van Dijk, J.J.A. (1986). The Exaltation of Inanna, Yale University Press
• Roberts, Janet (2004). Enheduanna, Daughter of King Sargon: Princess, Poet, Priestess (2300 B.C.), Transoxiana 8[1]
• Sjoberg, Ake and E. Bermann, E. (1969). The Collection of the Sumerian Temple Hymns, Locust Valley, J.J. Augustin
• Sjoberg, Ake (1975). In-nin sa-gur-ra: A Hymn to the Goddess Inanna by the en-Priestess Enheduanna, Zeitschrift für Assyriologie und Vorderasiatische Archaeologie 65: 161-253.
• Zgoll, Annette (1997). "Der Rechtsfall der En-hedu-Ana im Lied Nin-me-sarra", [Ugarit-Verlag, Muenster], 1997. For an English translation of Zgoll's translation of Nin-me-sara: http://www.angelfire.com/mi/enheduanna/Ninmesara.html

További információk

• Biography of Enheduanna
• The En-hedu-Ana Research Pages
• Inana and Ebih: translation (The Electronic Text Corpus of Sumerian Literature)
• The exaltation of Inana: Nin me šar-ra (Inana B): translation (The Electronic Text Corpus of Sumerian Literature)
• A hymn to Inana: In-nin šag gur-ra (Inana C): translation (The Electronic Text Corpus of Sumerian Literature)
• The temple hymns: translation (The Electronic Text Corpus of Sumerian Literature)