Felsőszinevér

Felsőszinevér (Синевирська Поляна)
Közigazgatás
Ország Ukrajna
TerületKárpátalja
Járás
KözségAlsószinevér község
Rangfalu
Alapítás éve1921
Irányítószám90040
Körzethívószám+380 3146
Népesség
Teljes népesség1354 fő (2001) +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság818 m
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 35′ 04″, k. h. 23° 41′ 11″48.584444444444, 23.68638888888948.584444°N 23.686389°EKoordináták: é. sz. 48° 35′ 04″, k. h. 23° 41′ 11″48.584444444444, 23.68638888888948.584444°N 23.686389°E
Felsőszinevér (Kárpátalja)
Felsőszinevér
Felsőszinevér
Pozíció Kárpátalja térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőszinevér témájú médiaállományokat.
Üdülő a falu határában

Felsőszinevér (más néven Szinevérpolyána, ukránul: Синевирська Поляна [Szinevirszka Poljana], oroszul: Синевирськая Поляна [Szinyevirszkaja Poljana]) falu Ukrajnában, Kárpátalján, a Huszti járásban.

Fekvése

Ökörmezőtől 15 km-re északkeletre, a Talabor partján fekszik.

Nevének eredete

A Szinevér helységnév ruszin eredetű. Az összetett név előtagja a ruszin-ukrán синій ’kék’ melléknév (СУМ.9: 182-3, Чопей 362), utótagja pedig a вир ’örvény, forgó’ (СУМ. 1: 466, Sztripszky 119) főnév. Pesty Frigyes írta a település elnevezéséről: „Nevezetére nézve csupán az orosz szótól származtatik,- ugyanis a község alsó része alatt a Talabor folyóban mintegy 6 öl hosszaságban egy szikla alatt iszonyú nagy mélység lévén, mely felette nagy mélysége, s örvénye miatt Szinyivir-nek nevezett (!); mert Szinyi magyarul annyi: mint kék és vir magyarul: örvény – egybe kimondva Szinyi vir – kék örvény – innét maradt fent maig is Szinevér nevezete”.

A név a Talabor folyó kéken örvénylő vizével, és nem a Szinevérpolyánától északra fekvő tengerszemmel kapcsolatos.

Története

A falu nevét 1604-ben Zynever(Bélay 200) néven említette először oklevél. További névváltozata: 1605-ben, Szinever, 1715-ben Szinevér Polyána, 1725-ben Szinever, 1773-ban Szinevér, 1808-ban Synewir, Szinevér (Lipszky:rep. 648), 1828-ban, 1838-ban Szinevér, 1851-ben Szinevér (Fényes Elek 4: 136-7), 1877-ben Szinevér, Tócska-Szinevér, Szinyijvér (hnt.), 1913-ban Alsószinevér (hnt.), 1925-ben Sinevir Nižni, 1930-ban Sinovir (ComMarmUg. 122), 1944-ben Alsószinevér, Синевиръ (hnt.), 1983-ban Сiневiр, Синевир(Zo).

A falut a 17. század végén a Kornis örökösök telepítették.

1910-ben 1013, túlnyomórészt ruszin lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Máramaros vármegye Ökörmezői járásához tartozott.

Népesség

Ma mintegy 1000 ukrán-ruszin lakosa van.

Nevezetességek

  • Görögkatolikus fatemploma és haranglába a 18-19. században épült a Megváltás tiszteletére.
  • A határában fekvő Szinevéri-tó kedvelt üdülőhely. A tó kb. 10 000 éve egy földcsuszamlás következtében keletkezett.
  • 2004-től itt tartják a Kárpátaljai Nyári Szabadegyetem évi rendezvényeit (2012-ben a huszadikat).

Források

  • Sebestyén Zsolt: Máramaros megye helységneveinek etimológiai szótára [1]
Sablon:Huszti járás
  • m
  • v
  • sz
A Huszti járás települései (2020–)
Alsókalocsa község(wd)
Alsókaraszló község(wd)
Alsószinevér község(wd)
Bilke község
Dolha község(wd)
Fülöpfalva község(wd)
Herincse község(wd)
Huszt község
Ilosva község(wd)
Kerecke község(wd)
Kövesliget község(wd)
Ökörmező község(wd)
Visk község
  • Városi jellegű település: Visk
2020 előtt: Huszti járás (1946–2020)
Sablon:Ökörmezői járás
  • m
  • v
  • sz
Az Ökörmezői járás (1946–2020) települései
Városi jellegű település
Községek
Sablon:Máramaros
  • m
  • v
  • sz
Máramaros vármegye települései (–1918)
Városok
Dolhai járás
Huszti járás
Izavölgyi járás
Batiza · Dragomérfalva · Felsőszelistye · Glód · Izakonyha · Izasópatak · Izaszacsal · Jód · Kisbocskó · Rozália · Sajó · Sajómező · Szurdok
Ökörmezői járás
Alsóhidegpatak · Alsókalocsa · Alsószinevér · Bükköspatak · Cserjés · Csuszka · Felsőhidegpatak · Felsőkalocsa · Felsőszinevér · Fülöpfalva · Iszka · Kelecsény · Kispatak · Lengyelszállás · Majdánka · Ökörmező · Padóc · Pereszlő · Rekettye · Repenye · Rosztoka · Tarfalu · Tarújfalu · Toronya · Vízköz · Vucskómező
Sugatagi járás
Szigeti járás
Taracvízi járás
Técsői járás
Tiszavölgyi járás
Visói járás
(1912) „A Magyar Szent Korona Országainak 1910. évi népszámlálása. Első rész. A népesség főbb adatai községek és népesebb puszták, telepek szerint.”. Magyar Statisztikai Közlemények Új sorozat (42. kötet), Kiadó: Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2022. szeptember 15.)  
  • Kárpátalja Kárpátalja-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap