Gelléri Mór

Gelléri Mór

Született	Glück Mór 1854. január 14.^[1] Apátfalva
Elhunyt	1915. szeptember 1. (61 évesen)^[1] Budapest
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	újságíró közgazdász történész szakíró
Sírhelye	Kozma utcai izraelita temető (5-1-24)
A Wikimédia Commons tartalmaz Gelléri Mór témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Gelléri Mór, születési nevén Glück Mór (Apátfalva, 1854. január 14. – Budapest, 1915. szeptember 1.)^[2] közgazdasági és ipartörténeti író, a magyar iparfejlesztés kiemelkedő alakja.

Életpályája

Gelléri (Glück) József (1825–1904)^[3] ügynök és Klein Róza (1830–1915)^[4] fia. Gimnáziumi tanulmányait Szarvason végezte el, majd Szegeden folytatta tanulmányait, kereskedelmi iskolában. Iskolai tanulmányai elvégzése után a Szegeden, az Általános Takarékpénztár gyakornoka lett, majd az Általános Biztosító Társaságnál folytatta gyakornokoskodását. 1869-ben már újságokban publikált Szegeden.

1872-ben Budapesten az Országos Iparegyesület írnoka lett, szerkesztette az Iparosegyesület heti lapját, a „Heti Posta” folyóiratot, majd 1873-ban a Kézműiparosok Lapját.

1876-ban országos iparkiállítást szervezve alapította meg az „Alföldi Iparlap”-ot. Ekkor lett tagja a szegedi ipartársulat, az iparoskörnek, valamint az iparos ifjúsági egyletnek, előbb titkári, majd ügyvezető alelnöki feladatkörben.

1879-ben Budapestre költözött. A magyar iparral foglalkozva a Magyar Ipar- és Kereskedelmi Lapnak, majd a Magyar Iparosok Lapjának lett a szerkesztője 1879-ben belépett a budapesti „Könyves Kálmán” szabadkőműves páholyba, melynek számos vezető tisztségét betöltötte.

1880-ban az Iparosegyesület titkárává választották. Szerkesztette a „Magyar Ipar” című lapot, az Egyesület lapját. Kiállításokat szervezett, javasolta a Kereskedelmi Múzeum felállítását, annak első szabályzatát is kidolgozta.

1881-ben kezdeményezője és titkára volt az első országos női iparkiállításnak. Ugyanebben az évben megnősült, december 18-án Budapesten feleségül vette Schön Jakab gyáros és Glantz Mária lányát, Rebekát.^[5]^[6]

1882-ben megalapította a „Világosság” című szabadkőműves újságot.

1883-ban kinevezték az 1896-os millenniumi kiállítás titkárává és az Iparegyesület aligazgatójává. Tagja lett az Országos Ipartanácsnak, az Országos Háziipar Bizottságnak és az Országos Iparoktatási Bizottságnak is.

1887-től 1891-ig iparhatósági biztos volt. 1896-ban Országos Iparegyesület igazgatóhelyettesévé választották.

1887–1888-ban Aigner Lajossal együtt szerkesztették a „Hajnal”-t és a német nyelvű „Orient”-et, a szabadkőművesek lapját.

1889-ben részt vett a „Demokratia” szabadkőműves páholy megalapításában, haláláig ennek a páholynak maradt a tagja, számos tisztséget viselt benne. Részt vett a szabadkőműves rituálé átdolgozásában, ennek elismeréséül a Magyarországi Symbolikus Nagypáholy főtitkárává választották.

1889-től 1909-ig a „Kelet” és az „Orient” szabadkőműves újságok szerkesztője volt.

A millenniumi kiállítás 1896. május 2-án nyitotta meg kapuit, a kiállítás titkáraként a király királyi tanácsosi címmel jutalmazta.

1906-tól a Projectograph Rt. igazgatósági tagja, majd az igazgatóság elnöke volt.

Publikációi nemcsak szaklapokban, hanem napilapokban is megjelentek, munkatársa volt az „Egyetértés” ipari és kiállítási rovatának, valamint a Hírlapírói egyesület és a Hírlapírók Nyugdíjintézetének igazgatósági tagja volt.

Megírta a „Könyves Kálmán” páholy történetét. Szerkesztője volt a „Demokratia” páholy kiadványsorozatának.

Az 1870-es évektől jelen volt valamennyi hazai kiállításon. Tanulmányozta az 1873-as bécsi, 1878-as párizsi, valamint 1883-as amszterdami kiállításokat.

Fő művei

A szabadkőművesség és az ipar (1880)
Oroszország ipara (1881)
A magyar háziipar jövő iránya (1883)
A fővárosi iparosok köre 10 évi működése (1883)
A brüsszeli Kereskedelmi Múzeum, különös tekintettel egy Budapesten létesítendő keleti Kiviteli Múzeumra (1883)
A kiállítások története, fejlődése és jövendőbeli rendszeresítése (1885)
A magyar ipar úttörői (1887)
Ötven év a magyar ipar történetéből (1892)
Magyar Kiviteli czímtár. (1894)
Az ezeréves Magyarország múltjából és jelenéből. (1896)
Szociális napi kérdések (1902)
Ipartörténeti vázlatok (1906)
Matlekovits Sándor élete és működése (1908)
Újabb modern kiállítások (1910)
Az újabb ipari mozgalmak köréből (1910)
Szociális problémák (1910)
Hetven év a magyar ipar történetéből (1912)
Újabb napi kérdések a magyar ipar köréből (1915)
Kisipar, műipar, iparfejlesztés (1915)
Huszonöt év a királyi művészet szolgálatában, szabadkőművesi dolgozatainak gyűjteményes kiadása (1880-1905)

Jegyzetek

↑ ^a ^b Osztrák Életrajzi Lexikon 1815-1950 (német nyelven). Osztrák Tudományos Akadémia. (Hozzáférés: 2021. augusztus 22.)
↑ Halotti bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári halotti akv. 1613/1915. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
↑ Gelléri József halotti bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári halotti akv. 2124/1904. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
↑ Gelléri Józsefné Klein Róza halotti bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári halotti akv. 1004/1915. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
↑ Házasságkötési bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség házassági akv. 444/1881. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
↑ Felesége keresztneve másképp Regina.

Források

A Pallas nagy lexikona
Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái III. (Fa–Gwóth). Budapest: Hornyánszky. 1894.
Schőn István: A magyar szabadkőművesség hivatalos folyóiratai, http://epa.oszk.hu/00000/00021/00025/0007-1ca.html