Hipociklois

A hipociklois egy síkgörbe, mely úgy származtatható, hogy egy kör kerületén belül csúszásmentesen legördítünk egy másik kört, ennek egy kerületi pontjának nyomvonala a hipociklois. A hipociklois a ruletták egy speciális fajtája. A ciklois és a hipociklois között az a különbség, hogy a cikloisnál a kör egyenesen, a hipocikloisnál körön gördül le.

A piros görbe egy hipociklois, melyet az R=3 egység sugarú körön belül legördülő r=1 egység sugarú kör egy kerületi pontja generál

Ha a kisebbik kör sugara r, a nagyobbiké pedig R = kr, akkor a görbe paraméteres egyenletrendszere így írható:

x ( θ ) = r ( k 1 ) ( cos θ + cos ( ( k 1 ) θ ) k 1 ) , {\displaystyle x(\theta )=r(k-1)\left(\cos \theta +{\frac {\cos((k-1)\theta )}{k-1}}\right),}
y ( θ ) = r ( k 1 ) ( sin θ sin ( ( k 1 ) θ ) k 1 ) . {\displaystyle y(\theta )=r(k-1)\left(\sin \theta -{\frac {\sin((k-1)\theta )}{k-1}}\right).}

Ha k egész szám, a görbe zárt és k csúcsa van (vagyis hegyes sarka, ahol a görbe nem differenciálható).

Ha k racionális szám, mondjuk egyszerűsítés után k=p/q, akkor a görbe p csúccsal rendelkezik.

Ha k irracionális szám, akkor a görbe nem záródik, és kitölti a nagy kör és egy R–2r sugarú kör közötti gyűrű területét.

  • Hipociklois-példák
  • k=3 – a háromcsúcsú hipociklois
    k=3 – a háromcsúcsú hipociklois
  • k=4 – az asztroid
    k=4 – az asztroid
  • k=5
    k=5
  • k=6
    k=6
  • k=2.1
    k=2.1
  • k=3.8
    k=3.8
  • k=5.5
    k=5.5
  • k=7.2
    k=7.2
Foucault-inga pályájának vetülete hipociklois

Az epiciklois a hipotrochoid egy speciális esete.

A három csúcspontos hipocikloist háromcsúcsú hipocikloisnak, trikuszpidális hipocikloisnak, deltoidnak vagy Steiner-cikloisnak hívják.

A négy csúcspontos hipociklois neve asztroid.

A hipociklois evolútája szintén hipociklois, míg az involut görbéje az eredeti görbe kicsinyített változata.[1]

A Foucault-inga pályájának vetülete szintén hipociklois.

Jegyzetek

  1. http://mathworld.wolfram.com/HypocycloidEvolute.html

Források

  • Pattantyús Gépész- és Villamosmérnökök Kézikönyve 2. kötet. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1961.
  • J. N. Bronstein – K. A. Szemengyajev: Matematikai zsebkönyv. Műszaki könyvkiadó, Budapest, 1987. ISBN 963 1053091

Kapcsolódó szócikkek

  • Epiciklois