Myrna Loy

Myrna Loy
Loy 1936-ban
Életrajzi adatok
Születési név	Myrna Adele Williams
Született	1905. augusztus 2. Helena, Montana, USA
Elhunyt	1993. december 14. (88 évesen) New York, New York, USA
Sírhely	Helena
Házastársa	Arthur Hornblow Jr. (1936-1942) John Hertz Jr. (1942-1944) Gene Markey (1946-1950) Howland H. Sargeant (1951-1960)
Pályafutása
Iskolái	Harvard-Westlake School Venice High School
Aktív évek	1925–1982
További díjak	Kennedy Center Honors (1988) Életműdíj (1990) csillag a Hollywoodi Hírességek Sétányán
Myrna Loy aláírása
Myrna Loy IMDb-adatlapja PORT.hu-adatlap
A Wikimédia Commons tartalmaz Myrna Loy témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Myrna Loy Myrna Adele Williams (Helena, Montana, 1905. augusztus 2. – New York, 1993. december 14.) amerikai színésznő.

Képzett táncosnő volt, aki később karrierjét teljesen a színészetnek szentelte. Hollywood hőskorszakában az egzotikus szerepek egyik megtestesítője volt, gyakran játszott ázsiai származású karaktereket, de nem egyszer a végzet asszonyaként tűnt fel a filmvásznon. Népszerű párost alkotott William Powellel, akivel összesen 14 filmben szerepelt együtt.

A filmiparban betöltött szerepének köszönhetőn csillagja megtalálható a Hollywood Walk of Fame-en.

Fiatalkora

1905. augusztus 2-án született Montana állam székhelyén, Helenaban a földbirtokos David Franklin Williams és Adele Mae Johnson lányaként. Apai ágon walesi, míg anyai ágon skót és svéd felmenőkkel büszkélkedhetett. A keresztnevét édesapja kedvelt vasútállomásáról kapta. David Williams bankár és ingatlanfejlesztő is volt, továbbá a legfiatalabb ember, akit valaha is beválasztottak Montana állam törvényhozó testületébe. Édesanyja Adele Mae pedig Chicagóban folytatott zenei tanulmányokat.

1912-ben édesanyja majdnem meghalt tüdőgyulladásban, ezért apja a feleségét a melegebb éghajlatú San Diegóba küldte a lányával együtt. Adale Mae nagy lehetőséget látott Dél-Kaliforniában, ezért meggyőzte a férjét az egyik látogatása alkalmán, hogy vásároljanak ingatlant ott. A megvásárolt területet David Williams később nagy haszonnal adta el Charlie Chaplinnek, így a rendező egy stúdiót tudott építeni ott. Bár Loy édesanyja megpróbálta rábeszélni férjét, hogy végleg költözzenek Kaliforniába, de a férfi montanai farmok világát jobban kedvelte, ezért végül hazatértek. Később Adele Mae méhét el kellett távolítani, a nő pedig ragaszkodott hozzá, hogy ezt biztonságos körülmények között Los Angelesbe tegyék meg, ezért lányával és fiával a városba költözött, ahol a fiatal Myrna táncleckéket kezdett el venni. A táncot azután is folytatta, hogy visszatértek Montanába, és 12 évesen fellépett a helenai Marlow Színházban.

Loy édesapja 1918. november 7-én elhalálozott spanyol náthában, ezért a család végleg Kaliforniába költözött, ahol Culver Cityben telepedtek le. Myrna a Westlake Lányiskolába kezdett el járni, mellette Los Angeles belvárosában vett táncórákat. Amikor tanárai ellenezték ezt, édesanyja átíratta a Venice Középiskolába, és 15 éves korában elkezdett fellépni a helyi színpadi produkciókban.

18 évesen otthagyta az iskolát, hogy segítsen a családja anyagi helyzetén. Grauman Egyiptomi Színházában szerzett munkát, ahol musicalekben lépett fel. Ekkor látta játszani a híres olasz színpadi színésznőt, Eleonora Duset, akinek a játéka nagy hatással volt rá.

Korai karrierje

A portréfotós Henry Waxman több fényképet is készített Loyról, amik Rudolph Valentinónak is feltűntek, amikor Waxman stúdiójában járt. Valentino egy női főszereplőt keresett a Kobra című filmjéhez, ami az első független produkciója volt, amit feleségével, Natacha Rambovával készített. Loy esélyes volt a szerepre, amit végül Gertrude Olmstead kapott meg, de nem sokkal később statiszta szerepet kapott a Pretty Ladies (1925) című musicalben, melyben az akkor még szintén ismeretlennek számító Joan Crawford is feltűnt.

Rambova ajánlott neki egy kicsi, de ugyan mutatós szerepet Nita Naldi oldalán a What Price Beautyban. Habár a film három évig kiadatlan maradt, a róla készült képek megjelentek magazinokban, aminek hatására a Warner Brothers leszerződtette, ahol a vezetéknevét Loyra változtatta.

Némafilmes szerepei után eleinte számos technicolor eljárással készült musicalben játszott, de egy kisebb szerepet kapott A dzsesszénekes című produkcióban is, ami a filmtörténelem első hangosfilmje volt. Amikor a közönség kezdte elveszíteni az érdeklődését a korai musicalek iránt, Loy karrierjében is egy kisebb törés következett be. A későbbiekben főleg a végzet asszonyaként tűnt fel, de sokszor alakított ázsiai származású karaktereket is. Évekbe tellett, hogy kitörjön az olyan skatulyaszerepekből, mint a gonosz félvér lány A tizenhárom nőben vagy a kegyetlen kínai hercegnő a Fu Manchu álarcában.

1934-ben főszerepet kapott a Manhattani melodráma című krimiben Clark Gable és William Powell oldalán. A gengszter John Dillinger ezt a filmet nézte meg a halála előtt, amikor egy chicagói mozinál a Szövetségi Nyomozóiroda két ügynöke lelőtte. Ennek köszönhetően a film nagy nyilvánosságot kapott, és egyes újságok úgy írtak Loyról, mint Dillinger kedvenc színésznőjéről.

A csúcson

W. S. Van Dyke rendező őt választotta Nora Charles szerepére William Powell mellé A cingár férfiben, miután felfedezte Loy szellemességét és nagyszerű humorérzékét, amik előbbi munkáiban addig nem kerültek felszínre. A producer Louis B. Mayer eleinte ellenezte ezt, mert drámai színésznőnek tartotta, de Van Dyke sikeresen meggyőzte. A film végül az év egyik legnagyobb sikere lett, az Amerikai Filmakadémia "legjobb film" kategóriában Oscar-díjra is jelölte. Loy kitűnő kritikákat kapott, melyben dicsérték a komikus képességeit. A jövőben népszerű párt alkotott együtt a mozivásznon William Powellel, összesen 14 produkcióban szerepeltek együtt az évek során, ezzel a hollywoodi filmtörténelem egyik legtermékenyebb duójává váltak. Loy később elismerte, hogy A cingár férfi volt az „amiben megtaláltam önmagamat… 80 film után”.

A Manhattani melodráma és A cingár férfi fordulópont volt karrierjében, ezután nagyobb produkciókhoz hívták forgatni. A Feleségek titkárnők ellen (1936) Clark Gablelel és Jean Harlowval, majd a Petticoat Fever (1936) Robert Montgomeryvel további lehetőséget adtak neki, hogy fejlessze komédiai képességeit. Ezután négy filmben is dolgozott egymás után William Powellel, köztük az Oscar-díjnyertes A nagy Ziegfeldben (1936).

Ezekben az években Loy Hollywood egyik legtöbbet foglalkoztatott és legjobban kereső sztárjai közé tartozott. 1937-ben és 1938-ban is tagja volt annak a tíz színésznek, akiknek a filmjeik a legtöbb bevételt hozták az előző évben.

A romantikus vígjátékok mellett a drámai képességeit is ki akarta fejezni, főszerepet kapott az Árvíz Indiában (1939) című drámában Tyrone Power mellett. A második világháború kitörésekor szüneteltette színészi pályafutását, és szorosan együttműködött a Vöröskereszttel.

Későbbi karrierje

A filmezéshez A cingár férfi hazameggyel tért vissza 1945-ben. Egy évvel később az Életünk legszebb éveiben a Fredric March által megformált háborúból elgyötörten hazatérő katonatiszt feleségét alakította. Loy később elismerte, hogy erre a szerepre a legbüszkébb a pályafutása során.

1947-ben Cary Grant oldalán volt látható a The Bachelor and the Bobby-Soxer című vígjátékban, melyben a húgát a tinédzser Shirley Temple alakította. Szintén sikeres volt Grant mellett a Mr. Blandings Builds His Dream Houseban (1948) és Clifton Webb partnereként a Nagyban olcsóbban (1950).

Az '50-es évektől kezdve a karrierje szórványosan folytatódott. 1960-ban szerepelt Doris Day és Rex Harrison oldalán az Éjféli csipke című misztikus thrillerben, majd 1969-ben az Április bolondja című vígjátékban Jack Lemmon és Catherine Deneuve mellett. Utolsó mozifilmje a Sidney Lumet által rendezett 1980-ban bemutatott Amid szemed, szád kíván volt. A későbbiekben még fellépett színpadon és néhány televíziós produkcióban is látható volt.

Magánélete

Loy négyszer házasodott és vált el:

• 1936–1942 Arthur Hornblow Jr., producer
• 1942–1944 John Hertz Jr.
• 1946–1950 Gene Markey, producer és forgatókönyvíró
• 1951–1960 Howland H. Sargeant, UNESCO delegált

Gyermeke nem született, habár nagyon közel állt első férje gyerekeihez. Pletykák szerint Spencer Tracyvel és Leslie Howarddal is rövid viszonyt folytatott.

1948-ban az Egyesült Államok bizottságának UNESCO tagja lett első hollywoodi hírességként. Politikailag aktív demokrata volt.

1993. december 14-én halt meg New Yorkban 88 évesen egy műtét alatt. New Yorkban hamvasztották el, hamvait pedig a helenai Forestvale Cemeterybe helyezték.

Fontosabb filmjei

• 1980 - Amit szemed, szád kíván (Just Tell Me What You Want) - Stella Liberti
• 1978 - A vég (The End) - Maureen Lawson
• 1975 - Airport '75 (Airport 1975) - Mrs. Devaney
• 1969 - Április bolondja (The April Fools) - Grace Greenlaw
• 1960 - Éjféli csipke (Midnight Lace) - Beatrice Corman
• 1950 - Nagyban olcsóbb (Cheaper by Dozen) - Lillian Gilbreth
• 1949 - A vörös póni (The Red Pony) - Alice Tiflin
• 1947 - A cingár férfi dala (Song of the Thin Man) - Nora Charles
• 1946 - Életünk legszebb évei (The Best Years of Our Lives) - Milly Stephenson
• 1945 - A cingár férfi hazamegy (The Thin Man Goes Home) - Nora Charles
• 1941 - A cingár férfi árnyéka (Shadow of the Thin Man) - Nora Charles
• 1941 - Szeress őrülten (Love Crazy) - Susan Ireland
• 1940 - Harmadik ujj, bal kéz (Third Finger, Left Hand) - Margot Sherwood Merrick
• 1939 - A cingár férfi újabb esete (Another Thin Man) - Nora Charles
• 1939 - Árvíz Indiában (The Rains Came) - Lady Edwina Esketh
• 1938 - Berepülőpilóta (Test Pilot) - Ann Barton
• 1937 - Parnell - Katie O’Shea
• 1936 - A cingár férfi nyomában (After the Thin Man) - Nora Charles
• 1936 - Bulvár románc (Libeled Lady) - Connie Allenbury
• 1936 - A nagy Ziegfeld (The Great Ziegfeld) - Billie Burke
• 1936 - Feleségek titkárnők ellen (Wife vs. Secretary) - Linda
• 1934 - Broadway Bill - Alice Higgins
• 1934 - Evelyn Prentice - Evelyn Prentice
• 1934 - A cingár férfi (The Thin Man) - Nora Charles
• 1934 - Manhattani melodráma (Manhattan Melodrama) - Eleanor Packer
• 1934 - Orvosok (Men in White) - Laura Hudson
• 1933 - Penthouse - Gertie Waxted
• 1933 - A barbár (The Barbarian) - Diana Standing
• 1933 - A hivatásos bokszoló és a hölgy (The Prizefighter and the Lady) - Belle Mercer Morgan
• 1932 - Fu Manchu álarca - (The Mask of Fu Manchu) - Fah Lo See
• 1932 - Tizenhárom nő (Thriteen Women) - Ursula Georgi
• 1932 - A hiúság vására (Vanity Fair) - Becky Sharp
• 1931 - Arrowsmith - Joyce Lanyon
• 1928 - Noé bárkája (Noah's Ark) - rabszolgalány
• 1927 - A dzsesszénekes (The Jazz Singer) - lány a kórusban
• 1926 - Don Juan - Mai
• 1925 - Ben-Hur - rabszolgalány

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Myrna_Loy című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Jegyzetek

További információ

• Myrna Loy a PORT.hu-n (magyarul)
• Myrna Loy az Internetes Szinkronadatbázisban (magyarul)
• Myrna Loy az Internet Movie Database-ben (angolul)
• Myrna Loy a Rotten Tomatoeson (angolul)