Nagykoszmály

Nagykoszmály (Veľké Kozmálovce)
Nagykoszmályi r.k. templom
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Nyitrai
Járás	Lévai
Rang	község
Első írásos említés	1322
Polgármester	Tomáš Báťa
Irányítószám	935 21
Körzethívószám	036
Forgalmi rendszám	LV
Népesség
Teljes népesség	718 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség	119 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	172 m
Terület	5,92 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 16′ 15″, k. h. 18° 32′ 20″48.270833333333, 18.53888888888948.270833°N 18.538889°EKoordináták: é. sz. 48° 16′ 15″, k. h. 18° 32′ 20″48.270833333333, 18.53888888888948.270833°N 18.538889°E
Nagykoszmály weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagykoszmály témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Nagykoszmály (szlovákul Veľké Kozmálovce) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában.

Fekvése

Lévától 8 km-re északnyugatra, a Garam bal partján fekszik.

Története

1322-ben említik először, ekkor tűnik fel oklevélben egy bizonyos Koszmályi András. Magát a falut 1337-ben Kozmal alakban említik először, majd 1372-ben Nagkozmal néven bukkan fel újra. Birtokosa 1362-től a Forgách család, majd az aranyosmaróti uradalom volt.

1534-ben 4 adózó portája állt. 1601-ben 45 ház található a településen. 1618-ban felégette a török. 1619-ben hódolt falu volt.^[2] Az 1664. évi török adóösszeírás szerint 43 adózó és 33 háztartás volt a településen. 1720-ban csak 23 adózója lakta. 1828-ban 69 házában 445 lakos élt. Lakói főként mezőgazdaságból éltek.

Fényes Elek szerint "Nagy-Koszmály, Bars m. tót falu, a Garan bal partján: 461 kath. lak. Róna határja szép rétekkel, és szántóföldekkel bir. F. u. gr. Migazzi. Ut. p. Léva."^[3]

Bars vármegye monográfiájában "Nagykoszmály, garammenti tót kisközség, 722 róm. kath. vallású lakossal. Hajdan a Forgáchok voltak az urai, a kik a községet meg is erősítették, a miről egy 1362-iki oklevél tesz említést. Barsi kazár telepnek tartja. Tót neve különben tényleg Kozarócz volt, ha ugyan ebből kazár telepre lehet következtetni. Később a lévai vár tartozéka lett, de a XVIII. században a Migazziak birtokába került. 1618-ban a töröknek behódolt községek között van felemlítve. 1682 november hó 9-én itt táborozott Thököly Imre hadaival. Ma gróf Erdődy-Migazzi Imrénének van itt nagyobb birtoka, mely az aranyosmaróti hitbizományi uradalomhoz tartozik. Kath. temploma 1752-ben épült. Van postája, távirója és vasúti állomása."^[4]

A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Lévai járásához tartozott.

Népessége

1880-ban 619 lakosából 580 szlovák, 27 német és 12 magyar anyanyelvű volt.

1890-ben 644 lakosából 19 magyar és 598 szlovák anyanyelvű volt.

1900-ban 722 lakosából 31 magyar és 687 szlovák anyanyelvű volt.

1910-ben 832 lakosából 783 szlovák, 42 magyar és 7 német anyanyelvű volt.

1921-ben 794 lakosából 8 magyar és 781 csehszlovák volt.

1930-ban 845 lakosa mind csehszlovák volt.

1970-ben 867 lakosa mind szlovák volt.

1980-ban 804 lakosából 784 szlovák volt.

2001-ben 700 lakosából 699 szlovák volt.

2011-ben 705 lakosából 702 szlovák és 1 magyar volt.

Nevezetességei

• A Mindenszentek tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1752-ben épült barokk stílusban.
• Nagykoszmályi víztározó – 1988-ban lett kiépítve, a mohi atomerőmű számára biztosítja a vizet.^[5]

Jegyzetek

Külső hivatkozások

• Községinfó
• Nagykoszmály Szlovákia térképén
• A község a Barsi régió honlapján
• E-obce.sk